Amikor egycsapattá lettünk, arcunk sima volt, ránctalan és szőrtelen, személyiségünk pedig fiatal, bátor és bátortalan, zöldfülű és mindentjobbantudó.

Azóta átmentünk tűzön és vizen, nagy szerelmeken és csalódásokon, sikeres és sikertelen vizsgákon, nagyot álmodtunk és tán fel is ébredtünk már. Szültünk gyermekeket, karriert és elveket, és eltemettünk sok vágyat, szeretett embereket és kapcsolatokat. Nincsen se jó, se rossz, csak megtapasztalás van, ami által teljesebbé válik a saját világunk.

Ezekkel és ezek ellenére itt vagyunk húsz év után, mi, a XII.B-sek, kissé ráncos és kissé szőrös arcainkkal, tapasztaltabban és mégis semmitsemtudón.

Mondd el, amit szeretnél és el is tudsz mondani nekünk magadról. Kérdezz és, ha merünk, válaszolunk. Mutasd meg magad, a legszebbik arcodat, vagy akármelyiket.

És mindenek előtt maradj velünk és köztünk, mert kíváncsiak vagyunk rád, mert mindannyian hallani szeretnénk Rólad, mert, ahogyan öregszik az ember, annál inkább szeret visszatekinteni az ifjúságába, erőt meríteni a régi mosolyokból-bánatokból. Ha élő a hely, ahonnan indultál, talán könnyebb a célod fele haladnod.

Isten áldjon benneteket, bennünket!